A fájdalomra nem megoldhatatlan problémaként, hanem szellemi és testi közérzetünk javítására irányuló kihívásként kellene tekintenünk. Ebben nagy segítségünkre lehet a fájdalom oki kezelését célul tűző ősi, ájurvédikus bölcselet. A fájdalom: jelzés. Tünet. A szervezet kétségbeesett hangja, mellyel jelzi, hogy valami most már nagyon nincs rendjén. Szeretnénk tőle szabadulni, de az
Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere, több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidya-nak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos”, és ezek a szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.
A rózsa számos kultúrában évezredek óta óriási becsben áll, mint az érzelmekkel, különösen a szeretettel és a szerelemmel összekapcsolt virág. Az Ájurvéda bölcsessége szerint mindez nem véletlen. A rózsa – különösen a vörös rózsa – gyógyító és tápláló erejét az ind gyógyászatban igen nagy tisztelet övezi, s értéke a modern
Hogyan sportoljunk ájurvédikusan? A nyugati orvosláshoz hasonlóan az ájurvédikus hagyomány is úgy tartja, hogy a megfelelő módon és mértékben végzett testedzés az egészség egyik alappillére. Az ájurvédikus felfogás szerint a helyesen végzett sporttevékenység a test-elme rendszer minden aspektusát harmonizálja: növeli a szervezetben az ódzsasz, a belső boldogságért felelős, a tiszta
Összhangban önmagunkkal – összhangban a környezettel Az ájurvédikus felfogás – mint minden holisztikus rendszer – azt vallja, hogy minél inkább összhangban vagyunk önmagunkkal és a környezetünkkel, annál jobban képesek vagyunk megbirkózni a stresszel, legyen az munkahelyi vagy más természetű. Ha időt szánunk arra, hogy a munkavégzés előtt és a munkavégzés
Az ájurvédikus bölcsesség szerint a nyár és a kora ősz – nagyjából a június végétől az október közepéig terjedő időszak – a Pitta dósa időszaka. A forró nyár, akár a csapadékosabb július, akár az aszályos augusztus, a Pitta dósa tulajdonságait tükrözi. Az alábbi ájurvédikus tanácsok nem követelnek semmiféle különleges erőfeszítést,
Az alvásról és az alvászavarokról a Maharishi Ájurvéda szemszögéből “Az alvás (szanszkritul: nidra) minden dolgok dajkája”, tartja a védikus bölcsesség. S valóban, minden mozgás alapja a nyugalom, minden cselekvés forrása a pihenés. A jó alvás során megújhodott test és kitisztult elme előfeltétele annak, hogy a nap folyamán sikeresek legyünk. A
Az Ájurvéda talán legfőbb elve az, hogy az emberek különbözőek. Az az étel, gyógymód, gyógynövény vagy testgyakorlat, ami jó az egyik embernek, nem biztos, hogy teljes mértékben a hasznára válik egy másiknak. Vannak emberek, akik ha csak ránéznek az ételre, már híznak, míg mások annyit ehetnek, amennyit csak akarnak, nem
Ájurvédikus szemmel az ízületi problémákról és sportsérülésekről Számos fiatal kora óta aktívan sportoló harmincas és negyvenes kénytelen szembesülni azzal, hogy a kezdetben hajlékony és minden igénybevételt könnyedén bíró ízületek egyszer csak felmondják a szolgálatot. A sokszor csupán műtéti úton orvosolható sorozatos sérülések arra ébresztenek rá, hogy valami nincs rendjén szervezetünkben.
Az utóbbi évtizedekben a nyugati világ is érdeklődve fordul a különböző misztikus tudatállapotok felé, melyek ma már nem csupán maréknyi keleti mester számára hozzáférhetőek. Közülük is kiemelkednek azok az esetek, amikor az elszigetelt élményeken túlmutatóan, ezeknek a hétköznapi tudatba való integrációját is megfigyelhetjük. A tudományok eszköztárának fejlődésével és a hozzáférhető