Dr. Rainer Picha osztrák kardiológus, aki a Graz Állami Kórház intenzív osztályának vezetője és igazgatóhelyettese volt. 1996 óta megelőző egészségügyi megközelítésekkel és hagyományos orvosi rendszerekkel foglalkozik. Ájurvédikus képzését a hollandiai Vlodropban található Maharishi Védikus Egyetemen szerezte (MERU), ahol több mint húsz éven át dolgozott együtt indiai ájurvédikus tudósokkal és Vaidyákkal. Jelenleg a Nemzetközi Maharishi Ájurvéda Egészségügyi Szakemberek Alapítványának (IMAVF) elnöke és a Maharishi Nemzetközi Főiskolájának (MCPHI) igazgatója.
Ez a blog azokat a kulcsfontosságú területeket vizsgálja, ahol az ájurvéda és a modern orvostudomány találkozik. Megmutatjuk, hogyan tükrözik a klasszikus ájurvédikus szövegek – például a Charaka Samhita – fogalmai a mai tudományos felismeréseket. Vizsgálni fogjuk többek között az AyurGenomikát, a bélmikrobiom egészségét, a Panchakarma méregtelenítést, a cirkadián ritmust, valamint a légzés és a Sandhi Prakash (kora reggeli napfény) élettani hatásait. Célunk, hogy áthidaljuk a szakadékot az ősi hagyományok és a modern orvoslás között.
Az AyurGenomika az ájurvéda elveit ötvözi a modern genomkutatással, és áttörő lehetőséget kínál a személyre szabott orvoslásban.Ez meggyőző példát nyújt arra, hogyan igazolhatók tudományosan a hagyományos ájurvédikus, személyre szabott gyógyítási elvek, és miként integrálhatók a modern genomika és precíziós orvoslás rendszerébe.
Az ájurvédában a Prakriti (az egyén alkati típusa) képezi a diagnózis és a terápia alapját. Az embereket három fő dósába – Vata, Pitta és Kapha – sorolja be, fizikai, mentális és viselkedésbeli jellemzőik alapján. Az Ájurvéda szerint ezek az alkati típusok befolyásolják a betegségekre való hajlamot, a kezelések hatékonyságát és a hosszú élettartamot is.
Genetikai vizsgálatok (1) kimutatták a Prakriti-típusok és genetikai markerek közötti összefüggéseket:
Az Apana Vata a vastagbél működéséért felelős. Az ájurvéda hangsúlyozza az emésztés egyensúlyának fontosságát. Az Ájurvéda leírja az emésztőrendszer kiegyensúlyozottságának fontosságát és annak hatását az általános egészségre.
A legújabb kutatások hangsúlyozzák a bélmikrobiom szerepét az immunitás, az anyagcsere és még a hangulat szabályozásában is (2). A diszbiózis (mikrobiális egyensúlyhiány) számos betegséghez kapcsolódik, beleértve a gyulladásos bélbetegséget (IBD), az elhízást és a mentális egészségi zavarokat. Olyan technikák, mint a székletmikrobiota-transzplantáció (FMT) kezdtek elterjedni, mint kezelési lehetőségek olyan állapotok, mint a Clostridium difficile fertőzés és az IBD kezelésére.
Az Ama (toxinok) eltávolítására az ájurvéda mélyreható módszereket kínál, mint az Ama Pachana (toxinok emésztése) és a Panchakarma.
Az autofágia, a sejtek önálló tisztulási folyamata, a kutatás fókuszába került, mivel szerepe van a működésképtelen fehérjék és organellumok eltávolításában, így megelőzve olyan betegségeket, mint a neurodegeneratív rendellenességek és a rák. A Nobel-díjas Yoshinori Ohsumi kutatásai (3) hangsúlyozták az autofágia fontosságát az egészségben és a betegségekben. A modern méregtelenítő gyakorlatok és a böjt serkentik az autofágiát, ami összhangban van az ájurvédikus tisztítókúrákkal. Az Ájurvéda egyszerű irányelve, miszerint „csak akkor egyél, amikor éhes vagy”, aktiválja az autofágiát.
Az Ájurvédában Dinacharya a napi rutint írja le, amely összehangolja a természetes biológiai ciklusokkal, beleértve a felkelés, étkezés és alvás konkrét időpontjait az egészség fenntartása és a betegségek megelőzése érdekében.
Belső óránk az agy közepén található, a hypothalamus suprachiasmaticus magjában. Ciklusa körülbelül 24 órát vesz igénybe, és szüksége van a nappal és éjszaka váltakozására. De ahhoz, hogy összhangban legyünk a természettel, további „idő-adókat” is igényel, mint például az ágy és az étkezési időpontok. Ezért hangsúlyozza az Ájurvéda, hogy az étkezéseket és az alvási időpontokat pontosan tartsuk, hogy megőrizzük a test egészségét. Az Ájurvéda szerint a megfelelő Dinacharya követése a legfontosabb módja az egészség megőrzésének, fontosabb, mint a gyógynövények vagy bármilyen más ajánlás.
2017-ben a Nobel-díjat az orvostudományban a cirkadián ritmusok hatásának és az „belső óráink” természetes ritmusokkal való összehangolásának fontosságáról tett felfedezésért ítélték oda – a kronobiológia területén (4).
A cirkadián ritmusok zavarai anyagcsere-rendellenességekkel, szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint mentális egészségi problémákkal hozhatók összefüggésbe. A kronoterápia optimalizálja a gyógyszeres kezelés időzítését, hogy az összehangolódjon a cirkadián ritmusokkal, jobb hatékonyságot és kevesebb mellékhatást biztosítva.
A megfelelő étrend – Ahara – az Ájurvéda alapköve. A személyre szabott étrendi ajánlások az egyén Prakritijén és emésztési képességén (Agni) alapulnak. Az ételek kategorizálása azok belső tulajdonságai (Guna) és hatásai (Vipaka) szerint történik.
A nutrigenomika azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a genetikai variációk a tápanyagok anyagcseréjét és az étrendi szükségleteket (5). Az Ájurvédikus megközelítés összhangban van a modern, személyre szabott táplálkozással, amely figyelembe veszi a genetikai hajlamokat, hogy optimalizálja az étrendet az egészség és a betegségek megelőzése érdekében.
A fertőzések elleni küzdelemben részt vevő erőteljes molekula a nitrogén-oxid. A nitrogén-oxid fontos szerepet játszik számos fiziológiai folyamatban, különösen az immunvédelmi mechanizmusokban. A nitrogén-oxid fő termelőhelye az orrmelléküregekben található (6).
A jógikus rutinok, mint például a Pranajama, valamint az ájurvédikus ajánlás, miszerint mozgás közben az orron keresztül lélegezzünk, mind bizonyították, hogy több nitrogén-oxidot termelnek. Emellett az ájurvédikus egyszerű technika, a nyelvkaparás is több nitrogén-oxidot termel a szájban, mivel a mikrobiom változik az ismételt tisztítás következtében. A transzcendentális meditáció és más jógikus meditációs technikák, amelyek csökkentik a légzési frekvenciát, szintén növelik a nitrogén-oxid képződését.
Az Ájurvédában a Nidra, az alvás, az egészség három pillérének egyike (az étrend és a szabályozott életmód mellett). Elengedhetetlen a szövetek regenerálódásához, a mentális tisztasághoz, és a Doshas közötti egyensúly fenntartásához. A rossz alvás, különösen ha a Vata felborulása okozza, olyan egyensúlyhiányokhoz vezet, amelyek fáradtságot, gyenge immunitást és krónikus betegségeket eredményeznek. A nyirokrendszer csak éjszaka tisztítja meg az agyat. Amikor alváshiányban szenvedünk, kevesebb védőmolekula és citokin termelődik, amelyek segítenek a fertőzések elleni küzdelemben.
A modern orvostudomány szerint az alvás alapvető a fizikai regenerációhoz, a memória konszolidálásához és a hormonális szabályozáshoz. A krónikus alváshiány növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a kognitív hanyatlás kockázatát (7).
Az Ájurvéda hagyományosan dicséri a reggeli napsütés jótékony hatásait. Más védikus hagyományok is egyetértenek ezzel: a Hatha Jóga Surya Namaskar gyakorlata a felkelő nap felé nézve történik; az otthonokat kelet felé tájolják, és a felkelő nap fényei segítenek meghatározni a szobák elhelyezését a védikus építészetben.
A modern tudomány kezd lépést tartani ezzel a koncepcióval. 2021-ben tudományos bizonyítékokkal mutatták ki a napfelkelte fényének jótékony hatásait a fiziológiai folyamatokra. A neves tudományos folyóirat, a Nature 2021 júniusi számában számoltak be a reggeli napsütés egy specifikus típusának kedvező hatásáról [8], amely csak rövid ideig jelentkezik a napfelkeltében:
Közel infravörös fény (NIR). Ez a fény nem látható számunkra, de mérhető hatással van a fiziológiai folyamatainkra. A kutatás azt mutatta, hogy a NIR-expozíció elősegíti a szöveti melatonin felszabadulását, amely bár kémiailag azonos a hormonális melatoninnal, teljesen más funkcióval bír, és nincs köze az álmosság előidézéséhez. A szöveti melatonin a mitokondriákban termelődik, és szabad gyököket semlegesítő szerepet játszik, ami azt jelenti, hogy „kitisztítja” a bomló vagy egészségtelen mitokondriák által termelt toxikus hulladékot.
Ezt a folyamatot mitofágiának nevezik, és elengedhetetlen az egészséges mitokondriák populációjának fenntartásához, ami viszont kritikus a sejtszintű energia előállításához, így az organizmus általános vitalitásához és jólétéhez. Valójában a mitofágia folyamata összefüggésbe hozható az öregedés elleni hatással.
A közel infravörös fény rövid idejű expozíciója a reggeli napfelkelte első sugaraiban, a Sandhi Prakash alatt, most már tudományosan bizonyítottan speciális előnyökkel bír a sejtjeink egészségére.
Az Ájurvéda és a modern orvostudomány összeolvadása ígéretes jövőt kínál az egészségügy számára. A tudományos fejlődés továbbra is megerősíti azokat az ősi ájurvédikus megfigyeléseket, amelyek időtállóak maradtak. Az AyurGenomics személyre szabott megközelítésétől kezdve a cirkadián ritmusok és a bélflóra növekvő elismeréséig, az Ájurvéda mély bölcsességet kínál, amely kiegészíti a kortárs orvosi gyakorlatokat.
Ahogy a kutatás tovább tárja fel a mélyebb összefüggéseket, az Ájurvéda és a modern tudomány integrálása egy átfogóbb egészségügyi modellt eredményezhet – olyat, amely nemcsak a betegségeket kezeli, hanem a megelőzésre, az egyensúlyra és az általános jólétre is fókuszál. Ennek az integratív megközelítésnek az elfogadása lehetővé teheti az egyének számára, hogy elérjék az optimális egészséget, ötvözve a két világ legjobb tulajdonságait.
Az Ájurvéda gyakorlók és a modern egészségügyi szakemberek közötti együttműködés előmozdításával egy holisztikus és bizonyítékokon alapuló rendszert építhetünk, amely támogatja a hosszú távú egészséget és vitalitást.
1.) Rotti, H., et al. (2014). DNS metiláció és annak összefüggése az Ájurvéda alapú Prakritivel. Journal of Translational Medicine.
2.) Kho, Z. Y., & Lal, S. K. (2018). Az emberi bélflóra – potenciális szabályozója a jólétnek és a betegségeknek. Frontiers in Microbiology.
3.) Ohsumi, Y. (2016). Autophagia: a kezdetektől a végéig. Nobel előadás.
4.) Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young (2017). A cirkadián ritmus molekuláris mechanizmusainak felfedezése.
5.) Az Ayurgenomics fogalma a Nutrigenomika kontextusában
6.) Martel J et al. (2020): Nitrogén-oxid és annak antivirális hatásai a SARS-CoV-2 ellen.
7.) Az alvászavarok hatása a szív- és érrendszeri egészségre: Mechanizmusok és beavatkozások, Rushi Sarode, Prafulla P Nikam
8.) Nature Translational Psychiatry 11, Cikk 339, 2021 június