Gyógyítás és öngyógyítás az Ájurvédában I.

A váta dósa

Az ájurvédikus hagyomány úgy tartja, hogy a vaidja – az Ájurvéda orvos – és a beteg olyan viszonyban van egymással, mint a tanár és a tanítvány. A vaidja megtanítja a beteget, hogy miként kell egészségesen élni, és hogy miként kell harmóniát teremteni a test, a lélek és a mindenség között. A gyógyítás ezért az Ájurvédában mindig öngyógyítás, az orvos csupán segítő, aki vezet minket az egészség megteremtésének útján.

Ebből a szemléletmódból egy másik fontos gondolat is következik. Nevezetesen, hogy az Ájurvéda célja nem a betegség megszüntetése, hanem az egészség megteremtése. Az ájurvédikus gyógyászat nem a betegségnek esik neki, nem azzal foglalkozik, hogy azt mindenfélével megtámadja vagy a szervezetből kivágja. Módszere sokkal szelídebb ennél: az egészséges résszel foglalkozik, azt erősíti, annak harmóniáját próbálja az egész testben megteremteni.

Az alábbiakban az Ájurvédikus öngyógyítás további praktikával foglalkozunk, melyek nem csupán a csontritkulás esetén segíthetnek, de számos olyan nyavalyán – idegrendszeri problémák, stresszbetegségek, kimerültség, székrekedés, állandó megfázások, női bajok, stb. – is, melyeket a csontritkuláshoz hasonlóan alapvetően a Váta dósa egyensúlyzavara okoz. Az Ájurvéda felfogása szerint ez a dósa a többi dósa “vezetője”, “királya”, és ha egyensúlyát veszti, a többit is könnyen magával ránthatja, ezért egyensúlyban tartása kiemelten fontos.

Limburg_023

LIMBURG

A Váta a mozgás, a változás, az információközlés, a könnyűség, a kifinomultság elve. A Vátának ezért mindenekelőtt nyugalomra van szüksége. Ez nem csupán az elegendő alvást jelenti, hanem a kikapcsolódást, az örömmel végzett, felszabadult aktivitást, valamint az idegrendszer számára biztosított teljes mélypihenést: a mindennapos rendszeres meditációt is. Kitűnő ellazulást biztosít még a Gandharva Véda zene hallgatása, valamint a könnyű – és soha sem erőltetve végzett! – jóga ászanák és légzőgyakorlatok (pránájáma).

Kiemelt szerepet kap természetesen a táplálkozás is, hiszen egészséges ember csak egészséges táplálékból lesz. Amint az ősi bölcsesség tartja: “az vagy, amit megeszel.” A Váta dósa hideg, száraz és könnyű. Ezért a hideg, nyers ételek, különösen a nyers zöldségek és a túlzásba vitt böjtölés rendkívül erőteljes mértékben növelik a Vátát. A ma divatos reformétrendek, melyek gyakran 50-80 százalékban nyers ételekből álló diétát, illetve rengeteg böjtöt írnak elő, nem veszik figyelembe, hogy ezek nem minden testtípusnak kedvező hatásúak, sőt, a Vátának kifejezetten károsak. (Erőteljes gázképződés, étvágytalanság, majd nagy súlyvesztés, az állóképesség leromlása, valamint testi és szellemi gyengeség lehet az ilyen egyoldalú táplálkozás eredménye.) Váta problémákkal küszködve ezért részesítsük előnyben a meleg, olajos, laktató ételeket, illetve az édes, savanyú és sós ízeket.

A Váta dósa nyugtatására a csillapító, meleg, édes ételek a legelőnyösebbek: a meleg tej, a tejszín, a ghí, a meleg gabonaételek és a meleg levesek. De kitűnőek a kiadós párolt ételek, a frissen sült kenyérfélék, illetve a rizs és a tészta ételek.

A tej kitűnő kalciumforrás. Esetleges nyákképző hatását ellensúlyozhatjuk, ha egy kis gyömbért, kardamomot vagy kurkumát forralunk bele.

Étkezés közben kortyoljunk meleg vagy langyos vizet, rétegelve a szilárd ételt és a folyadékot. Kitűnően átmossa a szervezetet az étkezések között kortyolgatott melegvíz; félóránként igyunk egy-két kortyot, de tartsunk szünetet étkezés előtt és után egy-egy órával.

Nagyon jót tesz a tejes gabonafélékből készült tápláló, meleg, kiadós és édes reggeli, ami megnyugtatja és lelassítja a már reggel rohanásra és kapkodásra hajlamos Vátát. Legjobb a tejberizs és a tejbegríz.

Csökkentsük étrendünkben a könnyű, száraz és hideg minőségű ételeket, illetve a csípős, keserű és fanyar ízeket, melyek mind a Váta dósát izgatják. Minden hideg, könnyű, kis kalóriatartalmú étel fokozza a Vátát, és az elégedetlenség érzését kelti. A zöldségeket inkább olajon, mint vízben pároljuk. A zöldsalátákat minél kevesebb nyers – Váta növelő – komponenssel fogyasszuk, sohasem hűtve, s lehetőleg olajos öntettel. Sose együnk kihűlt, megszáradt maradékokat!

Együnk mindig elegendő mennyiséget, a Váta dósa nagyon rosszul reagál az éhezésre. Emésztésünket segíti az étkezés előtt néhány perccel elfogyasztott kis szeletke gyömbér.

S ami a legfontosabb: együnk mindig nyugodt környezetben, kellemes társaságban, kedélyes lelkiállapotban, ülve, az ételre figyelve, és ne állva, esetleg TV nézés, autóvezetés közben vagy az utcán sétálgatva.

Mindenféle problémán rengeteget segíthet a – lehetőleg reggel végzett – abhjanga, az egész test meleg szezámolajjal történő átmasszírozása is. Megnyugtat, energiával tölt fel és nagy mértékben segíti a Váta dósa egyensúlyba hozását. Ezen felül Csaraka szerint még a következő áldásos hatásokkal van számunkra: erősíti az izmokat, fiatalítja a bőrt, eltávolítja a tisztátalanságokat, megfiatalít és ragyogó személyes kisugárzást teremt. Ha a szezámolaj túlzottan hevítene (főleg a Pitta testtípusúak számíthatnak ilyenre), használjunk kókuszolajat.

Az Ájurvéda különös hangsúlyt fektet a rendszerességre. A természetben rend van és ismétlődés. Az ember számára is fontos, hogy rendszeresen éljen: rend legyen benne és körülötte. Ez megkönnyíti az életünket. Ha ebben a rendszerességben igyekszünk a természet rendjéhez alkalmazkodni, akkor nemcsak könnyebb, de harmonikusabb és boldogabb is lesz az életünk.

Dr. Pál Dániel

HA TETSZETT A POSZT, OSZD MEG MÁSOKKAL IS!

Facebook
LinkedIn
X
WhatsApp
Skype
Telegram

Ha szeretnél értesülni a további friss tartalmakról, iratkozz fel hírlevelünkre!