Menü
Nehéz meghatározni, hogy mi a szép, főleg az emberre vonatkoztatva. A mai kultúrában gyakran pusztán a nyers testi vonzerőt értik rajta, noha a szépség számos más formában is megmutathatja magát. Nem korlátozódik a jó alakú, erotikus kisugárzású fiatal nőkre; egy gyermek, egy középkorú hölgy vagy egy öregember is lehet „szép”.
A szépség ilyen értelemben nem csupán fizikai adottság, hanem a test és a lélek harmóniájának megjelenése. A test és a lélek harmóniájának ősi tudománya, az ájurvéda szerint a szépségnek három oszlopa van: a külső szépség, melyen elsősorban az egészséges test ragyogó kisugárzását érti; a belső szépség, amely a lélek elégedettségének és kiegyensúlyozott derűjének megmutatkozása, valamint az egész életen át tartó, maradandó szépség, amely nem más, mint az első kettő harmonikus egysége.
Az ájurvéda egyik legfontosabb megállapítása, hogy a test és az elme elválaszthatatlan párost alkotnak, és kölcsönösen hatnak egymásra, ám kettejük közül az elméé az irányító szerep. Végső soron tehát a szépség is belülről fakad, és benne, akárcsak az egészségben, a test és az elme kapcsolatának harmóniája mutatkozik meg. Az „ép testben ép lélek” mondást akár „szép testben szép lélek” formában is átfogalmazhatjuk.
Az alábbiakban az elme és a test párbeszédének tudományából két olyan apró, ám igen lényeges elemet emelünk ki, amelyekre odafigyelve sokat tehetünk testi-lelki egészségünk és vonzó megjelenésünk érdekében.
A szép test egészséges ragyogásának alapja az ájurvéda felfogása szerint a jó emésztés és anyagcsere. Amikor az agni, a minden élőlényben az élet melegeként lakozó tűz, mely az szervezet átalakító folyamatait vezényli, egészségesen és erős lánggal lobog, az megmutatkozik a kicsattanó arcszínben, a ragyogó bőrben, az egészséges, fénylő hajban és körmökben, valamint a szemmel látható életerőben.
Az agni megfelelő működéséhez nagyon fontos, hogy – akárcsak egy lobogó tűz – tüzelőanyagát renderezett módon kapja. Ahhoz, hogy egyenletes lánggal égjen és hatékonyan emésszen, soha ne adjunk neki túl sokat vagy túl keveset, azaz ne hagyjunk ki étkezéseket és ne együnk többet, mint amit kapacitásunk megkíván. A hebrencs módon végzett koplalás és az azt követő túlevés az agni tönkretételének – egyúttal szervezetünk öregítésének – egyik leghatékonyabb módszere! Együnk lehetőleg ugyanabban az időben minden nap, szervezetünk belső órája ugyanis emlékszik arra, hogy mikor szokott jönni a táplálék, és ekkor kapcsolja legnagyobb hatásfokra az agnit. Legjobb, ha a főétkezésünk idejét a déli órákra (dél és két óra között) időzítjük. A delelő Nap – az égben lakozó agni – heve a természetben is felerősíti a tűz átalakító minőségét. Emésztésünk ekkor a legerősebb és ekkor képes a legnagyobb mennyiségű táplálékot a leghatékonyabban feldolgozni.
A megfelelő anyagcsere másik fontos eleme a táplálék jó minősége. Amit megeszünk, abból leszünk. Aki egészséges, teljes értékű, tápláló, tiszta ételeket fogyaszt, amelyek könnyen megemészthetők, egészséges módon vannak elkészítve, az egészséges, jól működő testet épít fel belőlük. A képlet ennyire egyszerű.
A szép testet a lélek szépsége is formálja, és belső világunk az életkor előrehaladtával egyre jobban megmutatkozik külső megjelenésünkön is. Míg a fiatalokban még ragyog ott az ifjúság hamvassága, és az el nem pusztított életerő (az ódzsasz) fénye, addig egy felnőtt ember harmincas-negyvenes éveire már úgy néz ki, amilyenné élete folyamán gondolatai és érzelmei által alakította önmagát. Minden érzésünk, vágyunk, egész belső világunk ott ül az arcunkon, tükröződik a testtartásunkban, a mozgásunkban, a gesztusainkban és abban a megfoghatatlan kisugárzásban, amelyet árasztunk magunkból. „A gyermek mindig szép, egy felnőtt pedig vagy belülről szép vagy sehogy” – szokta mondogatni a magyar természetgyógyászat egyik nagy öregje, és ezzel az ájurvéda is tökéletesen egyetért.
Talán semmi sem mutatja jobban a gondolatok és az érzelmek hatalmát, mint hogy az évek múlásával milyen mértékben képesek átformálni fizikai hordozójukat, a testet. Egy testileg és lelkileg egészséges, boldog, derűs, kiegyensúlyozott emberből természetes szépség árad. Aki viszont boldogtalanul, gyötrődve éli meg az életet, annak arcára kiül a szenvedés és a keserűség összes ránca és fintora, tartásában pedig ott a tehetetlenség, a merevség vagy a éppen kétszínűség minden groteszksége. Tudatos és értelmes lényként azonban a kezünkben a választás: testben és lélekben is azzá leszünk, amivé formáljuk magunkat.